Először vetett be könnygázt az orosz hadsereg ukrán tüntetők ellen
Az orosz hadsereg könnygázt vetett be a Fekete-tenger partján található Szkadovszkban a polgármester letartóztatása miatt tüntetők ellen – írja a CNN.
Az orosz hadsereg könnygázt vetett be a Fekete-tenger partján található Szkadovszkban a polgármester letartóztatása miatt tüntetők ellen – írja a CNN.
Intenzív támadás alatt állnak Ukrajna nagyvárosai, Kijevben erős robbanásokat lehetett hallani az elmúlt napokban. Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök benyújtotta a parlamentnek azt a törvénytervezetet, amelynek révén az országban egy hónappal meghosszabbíthatják a jelenleg március 24-ig érvényes hadiállapotot. Az ukrán–orosz tárgyalások nehezen haladnak, ugyanakkor mind az orosz, mind az ukrán tárgyalófél óvatos optimizmusának adott hangot a legutóbbi, ötödik fordulót követően. A kompromisszumos megegyezést segítheti, hogy Zelenszkij az utóbbi időben jelentősen engedett azon álláspontjából, miszerint Ukrajnának csatlakozni kell az észak-atlanti szövetséghez. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az Egyesült Államok még nem lát arra utaló jelet, hogy Vlagyimir Putyin készen állna a deeszkalációra.
A legfontosabb tudnivalók az elmúlt órák történéseivel kapcsolatban ezen a linken olvashatók.
A brit védelmi minisztérium Twitter-oldalán közzétette legfrissebb, csütörtöki hírszerzési beszámolóját.
A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért – derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből. Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.
A februári adatok szerint nem érintette meg jelentősebb mértékben a magyar befektetési alapok vagyonát a hónap végén kirobbanó orosz-ukrán háború. Az alapokban kezelt vagyon csak minimális mértékben csökkent, igaz, friss tőke sem áramlott a szektorba múlt hónapban. A hozamok tekintetében a részvényalapok voltak a legnagyobb elszenvedői a geopolitikai feszültségeknek, a kategória közel 12%-os mínuszban zárta a hónapot.
Február 24-én indult meg Oroszország Ukrajna elleni inváziója, és bár a háború napról napra egyre durvább és egyre több áldozatot szed, egyelőre nem látszik a vége. Oroszországot nyugati részről súlyos szankciók sújtják, de Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma egyelőre töretlennek tűnik. Mégis, a hivatalos orosz narratívával szemben, amely szerint minden a terv szerint halad, egyöntetű a nyugati elemzői vélemény, hogy Moszkva súlyosan elmérte az ukrajnai helyzetet és a háború kilátásait. Mi lehetett vajon Putyin szándéka az invázióval, és miért tévedhetett Ukrajnát illetően? Mit érhet el, és mivel elégedhet meg a mostani helyzetben? Milyen válaszreakciókat szülhetnek a háború, illetve a nyugati gazdasági szankciók az orosz társadalomban? Van-e a Nyugatnak felelőssége? Ezekről is kérdeztük Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát.
A ENSZ több tagállama, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kezdeményezték New Yorkban helyi idő szerint szerdán, hogy az ukrajnai háború fejleményei miatt másnap tartson rendkívüli ülést a világszervezet Biztonsági Tanácsa.
A BBC-nek nyilatkozott név nélkül egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő az orosz invázió alakulásáról. Értékelése szerint általában igaz az, hogy az orosz előrenyomulás elakadt, de már készülnek az újabb csapatok Ukrajnába.
Az Egészségügyi Világszervezet illetékese szerda este jelentette be, hogy az orosz-ukrán háború miatt elhalasztja a Szputnyik V nevű koronavírus elleni vakcina sürgősségi felhasználásra vonatkozó értékelését. Mindez nem egyfajta válaszcsapás, vagy büntetőintézkedés a WHO részéről, az illetékes szakértő ugyanis arra hivatkozott, hogy az oroszországi látogatásuk az invázió miatt ellehetetlenült.
Szlovákia előzetes megállapodást kötött arról, hogy egy az ukrán hadseregben is rendszeresített, még a szovjet-érából származó légvédelmi rendszert adjanak át Ukrajnának – értesült három forrástól a CNN.
Az Egyesült Államok a szövetségeseivel közösen multilaterális munkacsoportot hozott létre szerdán az orosz oligarchák vagyonának zárolása érdekében, fokozva ezzel a nyomást Oroszországra az ukrajnai háború miatt - közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a jelentős, széles körű és időben meghozott szakpolitikai támogató intézkedéseknek köszönhetően a vártnál jobban viseli az orosz bankrendszer az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciók szorítását, bár a bankoknak a továbbiakban növekvő hitelveszteségekkel kell számolniuk a reálgazdasági környezet romlása miatt.
A kormány úgy kalkulál, hogy az orosz–ukrán háború következtében elérheti a 900 ezret a Magyarországra érkező menekültek száma – értesült az Index.
Valódi volt a fenyegetés, hogy Ukrajna atomfegyverhez akar jutni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai gazdasági videókonferencián.
A következő három napban megszervezzük a jövő hét védekezését azért, hogy továbbra is képesek legyünk minden bajbajutottnak segítséget nyújtani - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán délután útban a debreceni laktanya felé.
Egy már korábban is erőteljesen jelentkező drágulási hullámra jött a háború, amely tovább fűtheti az élelmiszerek és takarmányok áremelkedését. Ukrajna, mint a mezőgazdaság és a műtrágya-gyártás kulcsszereplője támadás alatt áll, amelynek hatásait mindannyian érezni fogjuk az élelmiszerek vásárlásakor.
Miközben Kijevet hetek óta támadja az orosz haderő, három közép-európai ország négy vezető politikusa tett rendkívüli látogatást az ukrán fővárosban. A lengyel kormány szerda délelőtt jelezte, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a lengyel kormánypárt vezetője, valamint Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő biztonságban visszatért Lengyelországba.
Átfogó, 15 pontból álló békeszerződéssel vetnének véget az orosz-ukrán háborúnak az érintett országok. A szerződéstervezet már készül, pontos tartalmáról tárgyalnak a felek - értesült erről három bennfentes forrás alapján a Financial Times.
Ma az Egyesült Államok Kongresszusa előtt beszélt elő videós bejelentkezésen keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki többek közt repüléstilalmi zóna kialakítását kérte Ukrajna fölé az Egyesült Államok politikai vezetőitől - írja a BBC.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint nincs a semlegességnek osztrák vagy svéd modellje, kizárólag ukrán, Ukrajna pedig csak szigorú biztonsági garanciák ellenében hajlandó a katonailag semleges státuszra.
A Bankmonitor videósorozata, a Pénzügyi fröccs az elmúlt hét érdekes történéseit, híreit dolgozza fel. Tarts velünk...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
